Allergia kezelése | allergia tünetei
1135 Budapest, Jász utca 33-35.
06(1)800-9333, 06(30)633-09-61
  
Kiegyensúlyozott bélflórával a COVID-19 ellen II.

A bélflóra és a COVID-19 megbetegedés közötti kapcsolat II.

 

Mivel a dysbiosis (a bél mikrobiomjában bekövetkezett kóros változás) lényeges tényező lehet a COVID-19 betegség lefolyásának súlyosságában, a bélrendszer egészségének megőrzése elengedhetetlen a járvány idején. Legtöbbször a helytelen táplálkozás, a szigorú, egyoldalú diéták, ill. az alacsony rost tartalmú és magas zsír- és/vagy szénhidrát tartalmú étrend felelős a bélrendszeri diszbiózisért és következetesen a megváltozott immunválaszért.

Egy egereken végzett vizsgálatban, ahol rostban gazdag táplálékkal etették az állatokat azt találták, hogy a keringő rövid szénláncú zsírsavak mennyisége olyan magas lett, mely védő hatást fejtett ki az allergiás tüdőgyulladás ellen. Így a rostban gazdag étrend nemcsak az egyén bélflórájára, hanem a tüdő mikrobiomjára is hatással lehet, ami a táplálkozásnak a tüdő immunitására gyakorolt ​​hatását mutatja.

Számos közelmúltbeli tanulmány kimutatta, hogy a COVID-19-betegektől gyűjtött bélminták bakteriális sokfélesége csökkent az egészséges emberektől származó mintákhoz képest. A betegséget összefüggésbe hozták a hasznos baktériumfajok kimerülésével és az egyéb kórokozók felszaporodásával is.
Hasonló egyensúlyhiányt társítottak az A típusú influenza fertőzéshez, bár a két vírus különbözik abban, hogy hogyan változtatják meg a teljes mikrobiális összetételt. A COVID-19 fertőzéssel összefüggésbe hozható kimerült baktériumfajok között vannak olyanok, amelyek felelősek a butirát, egy rövid szénláncú zsírsav előállításáért, amely kulcsfontosságú szerepet játszik a bélrendszer egészségében azáltal, hogy megerősíti a bél-gát funkciót. A bél-gát a bélhámsejtjeink és az általuk termelt anyagok által képzett gát, mely megakadályozhatja a kórokozók továbbjutását a szervezetbe.

Egyes kutatók szerint, akinek a betegség kezdetén kiegyensúlyozottabb a bélflórája, képes lesz hatékonyabban küzdeni a fertőzéssel, ill. a felépülés is gyorsabb lesz.

Emellett kutatások eredményei azt sugallják, hogy a különböző mikrobiális minták segíthetnek a poszt-COVID tünetei kialakulásának előrejelzésében. Például azt találták, hogy bizonyos „barátságtalan” mikrobák magasabb szintje tartós légúti tünetekkel áll összefüggésben. A poszt-COVID-ban szenvedő emberekben számos olyan baktériumfaj szintje is alacsonyabb volt, amelyekről a szerzők szerint jótékony hatással vannak az immunitásra. Ezenkívül számos „barátságtalan” baktériumfaj gyakrabban fordult elő ezen betegeknél. Azonban ezek az adatok megfigyeléses vizsgálatból következnek, így nem tudták igazolni, hogy a poszt-COVID-tünetek a bél mikrobióma változásainak következményei-e vagy fordítva.

Ezek a tanulmányok felhívják a figyelmet a bélflóra fontosságára egészségünk szempontjából, beleértve azt is, hogy hogyan reagálunk a vírusfertőzésekre.

 

Feketéné Radó Barbara

dietetikus, egészségügyi tanár MSc

 

Hivatkozásjegyzék:

Trompette A, Gollwitzer ES, Yadava K, Sichelstiel AK, Sprenger N, Ngom-Bru C, et al. Gut microbiota metabolism of dietary fiber influences allergic airway disease and hematopoiesis. Nat Med. 2014;20:159–166.

Valdes AM, Walter J, Segal E, Spector TD. Role of the gut microbiota in nutrition and health. BMJ. 2018;13:361. doi: 10.1136/bmj.k2179.

Thaiss CA, Zeevi D, Levy M, Zilberman-Schapira G, Suez J, Tengeler AC, Abramson L, Katz MN, Korem T, Zmora N, Kuperman Y. Transkingdom control of microbiota diurnal oscillations promote metabolic homeostasis. Cell. 2014;159(3):514–529.

Collado MC, Engen PA, Bandín C, Cabrera-Rubio R, Voigt RM, Green SJ, Naqib A, Keshavarzian A, Scheer FA, Garaulet M. Timing of food intake impacts daily rhythms of human salivary microbiota: a randomized, crossover study. FASEB J. 2018;32(4):2060–2072.

Johnson AJ, Vangay P, Al-Ghalith GA, Hillmann BM, Ward TL, Shields-Cutler RR, Kim AD, Shmagel AK, Syed AN, Students PM, Walter J. Daily sampling reveals personalized diet-microbiome associations in humans. Cell Host Microbe. 2019;25(6):789–802.

Wilkins T, Sequoia J. Probiotics for gastrointestinal conditions: a summary of the evidence. Am Fam Physician. 2017;96:170–178.

 Dhar D, Mohanty A. Gut microbiota and Covid-19- possible link and implications. Virus Res. 2020;285:198018. doi: 10.1016/j.virusres.2020.198018.