Bevezetés

A székrekedés olyan állapot, amelyet a széklet ritkább ürítése, vagy nehezített, fájdalmas székletürítés jellemez. Az Amerikai Gasztroenterológiai Társaság szerint székrekedésről akkor beszélhetünk, ha heti kevesebb mint három alkalommal történik székletürítés.

Patofiziológia

A székrekedés hátterében álló mechanizmusok között szerepel a bélmotilitás zavara, a bélnedv szekréció csökkenése vagy a széklet víztartalmának csökkenése. Ezen faktorok együttesen vagy külön-külön is hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához.

A Székrekedés oka

A székrekedés multifaktoriális állapot, amely számos fizikai és pszichológiai tényezőből eredhet.

Fizikai okok

• Rostszegény étrend: A rostok növelik a széklet térfogatát és elősegítik annak gyorsabb áthaladását a bélrendszeren keresztül. Rostszegény étrend esetén a széklet keményebbé és nehezebben üríthetővé válhat.
• Kevés folyadékfogyasztás: Az elégtelen hidratáció szintén hozzájárulhat a széklet keménységéhez, mivel ilyenkor a szervezet nagyobb mennyiségű vizet von el a béltraktusból, így több víz szívódik vissza.
• Fizikai inaktivitás: A kevés mozgás csökkentheti a bél perisztaltikáját, ami lassíthatja a széklet áthaladását.

Gyógyszerek és kiegészítők

Bizonyos gyógyszerek, mint opioid fájdalomcsillapítók, antikolinerg szerek, vas-kiegészítők és bizonyos antidepresszánsok is okozhatnak székrekedést, mivel befolyásolják a bél motilitását vagy a széklet víztartalmát.

Orvosi állapotok

• Alapbetegségek: Olyan állapotok, mint a hypothyreosis, az irritábilis bél szindróma, és a cukorbetegség is befolyásolhatják a bél motilitását és okozhatnak székrekedést.
• Bél obstrukciók vagy strukturális rendellenességek: Tumorok, szűkületek vagy más bélrendszeri elváltozások akadályozhatják a széklet normál áthaladását.

Pszichológiai tényezők

• Stressz és pszichológiai tényezők: A stressz befolyásolhatja a bél motilitását, és székrekedéshez vezethet. A pszichológiai stressz hatással van a bél-agy tengelyre, ami befolyásolja az emésztőrendszer működését.

Társadalmi és életmódbeli tényezők

• Életmódváltás és utazás: Gyakori, hogy az utazás vagy jelentős életmódváltozások megzavarják a szokásos bélmozgást, ami székrekedéshez vezethet.

Diagnosztika

A diagnózis felállítása tüneti alapú, figyelembe véve a beteg székletürítési szokásait, a széklet jellegét és a székrekedéssel összefüggő egyéb tüneteket. Fontos kizárni más, székrekedést okozó alapbetegségeket, így szükség esetén laboratóriumi tesztek, hasi ultrahang, vagy kolonoszkópia is indokolt lehet.

Szövődmények

A székrekedés, ha nem kezelik megfelelően, számos egészségügyi problémát okozhat. A következmények súlyosak lehetnek, és jelentős mértékben befolyásolhatják az életminőséget.

1. Aranyér: Székrekedés esetén a széklet keménysége és a megerőltető székletürítés hajlamosíthat az aranyér kialakulására. Az aranyér akut és krónikus formában is jelentkezhet, és gyakran vérzéssel, viszketéssel és irritációval jár.
2. Anális repedések: Az anális repedések vagy fisszúrák gyakran következnek be a kemény széklet által okozott túlzott megerőltetésből. Ezek az apró, mély repedések fájdalmat és vérzést okozhatnak a székletürítés során.
3. Széklet elzáródás: A székrekedés súlyosabb eseteiben széklet elzáródás alakulhat ki, ahol a széklet olyan keménnyé válik, hogy teljesen elzárja a beleket. Ez sürgősségi beavatkozást igényelhet.
4. Krónikus bélbetegségek: Hosszú távú székrekedés növelheti bizonyos krónikus bélbetegségek, mint az irritábilis bél szindróma kialakulásának kockázatát, és súlyosbíthatja a meglévő bélbetegségek tüneteit.
5. Megnövekedett rákkockázat: Néhány tanulmány összefüggést talált a krónikus székrekedés és bizonyos típusú vastagbélrákok között, aminek valószínű oka a bélfalban elhúzódó toxikus anyagok megnövekedett expozíciója.

Következtetés

A székrekedés multifaktoriális állapot, amely komplex kezelési stratégiát igényel. Az étrendi és életmódbeli változtatások alapvető elemei a kezelésnek, melyek kiegészülhetnek gyógyszeres terápiával azokban az esetekben, ahol indokolt. A személyre szabott kezelési terv elkészítése és a beteg folyamatos követése kulcsfontosságú a kezelés sikeressége szempontjából.

Feketéné Radó Barbara
dietetikus, egészségügyi tanár MSc

Hivatkozásjegyzésk:

Cummings, J.H. (2001). The Effect of Dietary Fiber on Fecal Weight and Composition.

 National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases. Constipation. Last Reviewed May 2018

Popkin BM, D'Anci KE, Rosenberg IH. Water, hydration, and health. Nutr Rev. 2010 Aug;68(8):439-58. doi: 10.1111/j.1753-4887.2010.00304.x. PMID: 20646222; PMCID: PMC2908954.

Rivadeneira DE, Steele SR, Ternent C, Chalasani S, Buie WD, Rafferty JL; Standards Practice Task Force of The American Society of Colon and Rectal Surgeons. Practice parameters for the management of hemorrhoids (revised 2010). Dis Colon Rectum. 2011 Sep;54(9):1059-64. doi: 10.1097/DCR.0b013e318225513d. PMID: 21825884.

Stewart DB Sr, Gaertner W, Glasgow S, Migaly J, Feingold D, Steele SR. Clinical Practice Guideline for the Management of Anal Fissures. Dis Colon Rectum. 2017 Jan;60(1):7-14. doi: 10.1097/DCR.0000000000000735. PMID: 27926552.

Konturek PC, Brzozowski T, Konturek SJ. Stress and the gut: pathophysiology, clinical consequences, diagnostic approach and treatment options. J Physiol Pharmacol. 2011 Dec;62(6):591-9. PMID: 22314561.